Ivan Krastev szerint Vlagyimir Putyin hatalmát a nacionalista elvek mentén építette fel az elmúlt évtizedek során.
Szerdán este előadást tartott a Terror Házában Ivan Krastev, világhírű politológus, aki a nagyszámú publikum előtt mutatta be a „Hosszú XX. század vége” című előadását.
Az eseményt rendező XX. Század Intézet az esemény beharangozójakor azt írta, hogy az elmúlt években tapasztalható gazdasági válságok, migrációs hullámok, a világjárvány és a geopolitikai konfliktusok alapjaiban formálták át a nemzetközi kapcsolatok és a politikai gondolkodás kereteit:
ebben a folyamatos és bizonytalan átalakulásban különösen fontos, hogy legyenek olyan gondolkodók, akik képesek az eseményeket új összefüggésekben láttatni.
A bolgár politológus évek óta arra figyelmeztet, hogy a 21. század első két évtizedének gazdasági, demográfiai és politikai válságai nem csak megrázták a kontinens politikai struktúráit, de gyökeresen átalakították az emberek jövőről alkotott kollektív képét. Ivan Krastev szerint a liberális demokrácia, „mivel nem akadt olyan alternatíva, amely érdemben megkérdőjelezte volna az emberiségre vonatkozó jövőképét, önnön nagyságának bűvöletébe esett, és fokozatosan elveszítette irányát.”
A politológus előadásán úgy fogalmazott, hogy Donald Trump egy forradalmi kormányt visz, aminek hatására egy olyan politikai változás lépett életbe, amely az összes politikai aktort megváltoztatja. Elmondta, nem akkora változásról van szó, mint volt 1989-ban, a Szovjetunió felbomlásakor, de Donald Trump hatására az a négy politikai struktúra, amelyet a II. világháború után alakítottak ki a hatalmak, megszűnt.
Feltette a kérdést is az előadó: miről szól Amerika, ha nincs éppen világháború? Állítása alapján az Egyesült Államok soha nem egy országnak, sokkal inkább egy elgondolásnak tekintette magát,
a régi világ ellentéteként definiálta magát.
Trump legfontosabb üzenete Krastev szerint az, hogy nem kell az USA-nak liberális államnak lennie ahhoz, hogy erős legyen. Donald Trump szerinte egy új globális jobboldalt hozott el, az amerikai elnök nem hisz a szövetségekben, hiszen azt gondolja, abból indult korábban a hidegháború és a szövetségek veszélyeztetik az amerikai szuverenitást.
A rendszerváltás korára rátérve Ivan Krastev elmondta, hogy bár a Szovjetunió megszűnt, ezt számtalan módon lehet értelmezni, csak úgy, mint a jelenkor putyini Oroszországát, amely nagyon nem hasonlít a korábbi szuperhatalomra.
Ivan Krastev szerint világunkat demográfiai idegesség jellemzi, hiszen hosszú évszázadokon át magas volt a termékenységi ráta és ehhez magas halálozás társult, azonban a 17. század környékétől a magas termékenységi ráta mellé folyamatosan csökkent a halálozási ráta és hirtelen az addigi kétmilliárd emberből mostanra már nyolcmilliárdan lettünk.
A fejlett világ válsággal küzd: nem az egyre nagyobb populáció miatt aggódunk, hanem azért, mert elfogy a saját népünk” – tette hozzá.
A számokat tekintve a politológus kiemelte, a legrosszabb a helyzet Dél-Koreában, ahol ha nem történik drasztikus változás, húsz éven belül elveszíthetik a népességük felét, ami egy komoly kihívás.
Ez az első korszak, amikor az emberek nem a túlnépesedéstől, hanem az alacsony népességszámtól tartanak. A jelenleg zajló orosz-ukrán háború alakulását pedig a demográfia fogja meghatározni” – jegyezte meg.
A szomszédunkban zajló háborúról kifejtette, túlzó az az álláspont, miszerint Ukrajna provokálta volna ki az orosz agressziót, továbbá egyik félnek sincs elég embere ahhoz, hogy a végtelenségig húzza a háborút. Mint mondta, a Donbaszban, Ukrajna keleti részén nagyon erős az orosz identitás, a háború bekövetkeztével azonban nagyon leegyszerűsödött a helyzet, valaki vagy orosz lett, vagy ukrán.
Kiemelte: az orosz-ukrán háború nem etnikai vagy területi alapú, Putyinnak nem célja, hogy Oroszország még nagyobb legyen, sokkal inkább a lakosságszámot növelné, de ez is csak egy feltételezés, hiszen Putyin szándékait senki sem tudja.
2022 februárja óta a balti államok körében nagy a félelem, hogy Moszkva akár ellenük is harcot indíthat, a képessége is megvan rá, azonban újfent leszögezte, Oroszország jelenleg nem területszerző háborút vív. A balti országok mellett Lengyelország történelmi okán is tart az orosz fenyegetéstől, így fordulhatott elő, hogy mára
a lengyel hadsereg erősebb lett a németnél,
a háború kirobbanásakor a lengyel erők rögtön nagyszabású beszerzésekbe kezdtek és megerősítették a hadseregüket. Ami viszont megváltozott akár a hidegháborús időkhöz képest globális szinten Ivan Krastev szerint az az, hogy 2025-re a hatalmak nagyon bátran dobálóznak a nukleáris fenyegetésekkel.
Nyitókép: Gavriil Grigorov / POOL / AFP
Ukrajna újabb célzott dróntámadással semmisítette meg az orosz légierő egyik legfontosabb üzemanyag-bázisát Engels városában, komoly csapást mérve Putyin stratégiai bombázóflottájára.
Egyelőre vége az ukrán agráróriások profitját gyarapító szolidaritásnak, de Brüsszel megígérte Kijevnek, nem járnak rosszabbul.
Oroszország heves drón- és rakétatámadásokkal válaszolt Ukrajna merész offenzíváira, Kijev és több város is a tűzvonalban van.
Mit gondol az európai társadalom az unió teljesítményéről? Szükség van-e a tagországok szerint Ukrajna csatlakozására? Milyen megélhetési kihívásokkal szembesül a lakosság? Mutatjuk.
Egy hadviselés, amit már nem a harctéren, hanem drónhangárokban és titkos logisztikai műveletekkel vívnak; ez már az új korszak jele: a szabotázsoké.
Nem véletlen, hogy a budapesti tiszás képviselők nevét sem tudtam megjegyezni, annyira súlytalanok. Bár ha rombolni és hergelni kell, akkor elemükben érzik magukat! Krupincza Mariann írása.
A főpolgármester a Facebook-oldalán azt írta, a szabadságot és a szerelmet nem lehet betiltani.
Megint az Európai Unió alapértékeivel érvelnek.
